A világ már megérett arra a szintre, hogy még a természettel legellentétesebb szakma (a felhőkarcoló építészet) is nem, hogy képes elismerni annak fontosságát és mindent meghatározó szerepét a létezésben, de kiáltva nyúl az anyatermészethez! Ez mindenképp bizakodással tölthet el minket ezért is következzenek ezek a cikkek:

A világ első fákkal fedett felhőkarcolója



Annak érdekében, hogy a városokba több zöldet hozzunk be, létrehoztunk növényekkel borított falakat, városi farmokat, valamint függőleges- és tetőtéri kerteket. Akkor miért is ne fedhetnénk be egy teljes felhőkarcolót óriási fákkal? Ez az, amit a Stefano Boeri Architetti nevű olasz cég szeretne megvalósítani Lausanne-ban, Svájc egyik városában. A projekt a „La Tour des Cèdres” („A Cédrusok Tornya”) fantázianevet kapta, mivel ezek az örökzöld fák lesznek a az épület főszereplői.



Boeri szerint A Cédrusok Tornya lesz a világ első felhőkarcolója, amit kizárólag örökzöld fák fognak borítani. Azért a cédrusra esett a választás, mert nem lombhullató, és rendkívül jól ellenáll a különböző időjárásbeli viszontagságoknak. „Folytatódik a harc, hogy kibővítsük városunk biodiverzitását.” – mondta Boeri. „Az épület formájának és a növényekből fakadó színváltakozásoknak köszönhetően, nagy valószínűséggel lesz gyakran látogatott látványosság, és szépíteni fogja a Genfi-tó panorámáját.” – tette hozzá.
Amellett, hogy az épületben lakók és dolgozók élvezhetik a zöld épület nyugtató hatását, a fák és növények oxigén kibocsátása javítani fogja a levegő minőségét a városban, illetve csökkenti a zajt is. A komplexum építése 2017-ben kezdődik.


A cég második helyezést ért el a 2014-es Emperior Skyscraper Díjátadón egy Bosco Verticale („függőleges erdő”) nevezetű zöld építészeti projektével Milánóban, Olaszországban. A Bosco Verticale vállalkozásuk magába foglal két toronyházat, amiket 700 fa és 90 féle növény borít. (Az első helyet a pekingi Wangjing SOHO kapta)
Máshol is kísérleteznek hasonlókkal. Egy, az Aprilli Design Studio által tervezett, 70 emeletes „toronyfarm” épül Szöulban, Dél-Koreában, valamint Sydney-ben, a One Central Parkban a világ legmagasabb függőleges erdejét próbálja kivitelezni a híres építész, Jean Nouvel.
A Lausanne-i Cédrusok Tornyát 100 cédrusfa és 24,000 kisebb növény fogja borítani tetőtől talpig. Ebben a 36 emeletes, és több mint 117 méteres toronyházban, különböző méretű lakások és irodák kerülnek majd.

Forrás: Tisztajövő.hu
Courtesy of Vo Trong Nghia Architects /Fpt University Campus/

Fákkal borított felhőkarcolók városi Tarzanoknak


Egy innovatív olasz építésziroda olyan városrészt javasol a kínai Sicsiacsuang városba, melynek felhőkarcolóit teljes egészében bokrok és fák borítanák – írja a Travel and Leisure.

Tavasz Milánó függőleges erdejébenFotó: Stefano Boeri Architetti / Facebook
A Stefano Boeri építésziroda közismert arról, mennyire szívén viseli a környezetvédelmet. Milánóban és a svájci Lausanne-ban már felépítettek több, általuk függőleges erdőnekkeresztelt nagyobb épületet, amelyet kívülről teljesen zölddel borítottak be. 

A bent élők erdőben érezhetik magukat - MilánóFotó: Stefano Boeri Architetti / Facebook
A Sicsiacsuangba javasolt egész városnegyed öt sziromnak nevezett részből állna, közöttük egy központi parkkal, melyben az iskola, kórház és más szolgáltatóegységek kapnának helyet. Ezzel egy egészen újfajta városi ökoszisztéma jönne létre. Az öt negyedben összesen százezer ember élhetne. Mivel a felhőkarcolókat fák borítanák, valójában jó hatással lennének a környezetre.


Az építészcég becslése szerint minden egyes függőleges erdő hat négyzetkilométernyi erdővel egyenértékű oxigénmennyiséget termelne. Márpedig a kínai zöld város ötszázötvenöt hektárján több tucat ilyen felhőkarcoló kapnak helyet. Az építésziroda jelenleg Nankingban dolgozik két felhőkarcolón, melyeket ezeregyszáz fa, illetve kettőezer-ötszáz lecsüngő zöld növény borít majd. A nagyobbik épület, melyben a nyolcadik emelettől fölfelé csak irodák találhatók, harmincöt emeletes, az átadás pedig 2018-ban várható.

Forrás: Travelo.hu
13:47

Hangulatos, kényelmes és egyedi. Ezek a szavak jellemzik legjobban a Svájcban kialakított földbe vájt házakat, amelyek egyedi és ritka építészeti stílusban épültek.


Kilenc különálló rezidencia, amelyek egy mesterséges tó köré épültek. A kilenc ház egy kis közösséget alkot, és nyugodt körülmények között élvezhetik azt, hogy távol vannak a városok zajától. Viszont, mivel a kilenc földbe vájt ház igen közel van egymáshoz és a bejáratok szemben vannak egymással, így a szomszédok nem igazán tudják tartani a megfelelő távolságot. Ezt a problémát úgy küszöbölték ki, hogy fákat és növényeket telepítettek a házak elé, így a kis közösség tagjai nem látnak át egymás házába.






Erre a mintára Angliában ötcsillagos földalatti hotelt építését tervezik!



A londoni Surrey-ben található ötcsillagos hotel ugyanis a föld alatt épül, így tökéletesen illeszkedik majd az angol...

A londoni Surrey-ben található ötcsillagos hotel ugyanis a föld alatt épül, így tökéletesen illeszkedik majd az angol főváros zöldövezetébe, és több mint 200 szobájában maximális kényelmet biztosít leendő vendégeinek. Ráadásul a teljes alapterülete golfpályaként is hasznosítható lesz. A ReardonSmith Architects által tervezett hotel parkolója is a föld alatt kap majd helyet.

„A koncepciónk magában foglalja egy ötcsillagos hotel minden kényelmét, a wellness részleget és a golfpályákat, ráadásul mindezt úgy, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítjuk a környezetet – magyarázta Matthew Guy, a ReardonSmith tervezője.  – A zöldövezetre vonatkozó minden kritériumank meg tudunk felelni, ugyanakkor kényelmet teremtünk a vendégeknek. Ebben világelsők leszünk.”



Forrás: inhabitat.com
11:26

Azt gondolnánk, ha valamit jogerős építési engedély birtokában építettek, bármekkora gondot okoz is a szomszédnak, nem lehet megtámadni a bíróságon. Ez azonban tévedés. Szakértőnk segít!

Újabban – főleg a fővárosban – elszaporodtak azok a perek, amelyeknek tárgya a szomszédos ingatlanon történő vagy történt építkezéssel okozott kár megtérítése. Első olvasatra ez a jogvitaféleség teljesen abszurdnak tűnik, ugyanis már miféle kár keletkezhetne akár a szomszédban, akár másutt azzal, hogy valaki egy jogerős építési engedély alapján, az abban foglaltakat milliméterre betartva létesít épületet. Ha ugyanis – mondja az átlagember – egy hatóság valamely ténykedésre rábólint (építési engedély, fennmaradási engedély, használatbavételi engedély formájában), úgy az semmiképpen sem lehet jogszabályba ütköző, azaz – jogi műnyelven – nem lehet jogellenes. Márpedig kárt okozni csak jogellenes magatartással lehet, olyan tevékenységgel, amely szemben áll akár egy jogszerű hatósági határozattal, akár valamely jogszabályi előírással.
Attól eltekintve, hogy jogszerű magatartással is lehet kárt okozni (ennek következménye azonban nem kártérítés, hanem kártalanítás), a több évtizede követett bírósági gyakorlat szerint az építkezés szabályszerűsége, az engedély maradéktalan betartása, a használatbavételi engedély kiadása nem mentesíti az építkezőt a szomszédos ingatlanokban bekövetkezett károk megtérítésének a felelőssége alól. Ez a megállapítás természetesen nem azt jelenti, hogy mindenfajta építkezés  következménye a szomszédos ingatlan károsodása. Az ilyen ügyeket (amelyeket jogi nyelven szomszédjogi jogvitákelnevezéssel illetünk) csak széleskörű vizsgálat, megfelelő bizonyítéktömeg beszerzése és mérlegelése alapján lehet egyedileg nyugvópontra juttatni, egyáltalán a kárkövetkezményeket megállapítani.

Kép:Pixabay
Elsősorban vizsgáljuk meg, milyen károsodások keletkezhetnek egy építkezés során a szomszédos ingatlanokban! Az egyik gyakori kárkövetkezmény az, hogy az épület  korlátozza vagy elzárja a szomszédos építményből történő kilátást (“panorámaperek”). Ez azt jelenti, hogy a megfelelő panorámával rendelkező ingatlan jóval magasabb forgalmi értéket képvisel a piacon /főként a Balatonra illetve a Dunára néző ingatlanokról van szó/, mint az egyéb – ilyen kedvező kilátással nem rendelkező – ingatlan. /Ezt már egy az 1970-es években meghozott a Balaton északi partján fekvő szomszédos ingatlanok perében kimondta a Legfelsőbb Bíróság./ Másik kárkövetkezmény az intimitás sérelme vagy intimitásvesztés. Ez többek között akkor állhat elő, ha egy belső udvarral rendelkező ingatlan mellett olyan épületet emelnek, amelyből könnyedén be lehet látni erre a területre, így a szomszéd megfigyelheti az udvaron történteket (napozás, kerti partik, kertészeti tevékenység végzése).
Úgyszintén károsodásra vezethet, amennyiben a szomszédos ingatlanon olyan épületet emelnek (műhely, vámraktár stb.), amelyben állandó jelleggel zajos tevékenységet folytatnak.
Kárként jelenik meg és a szomszédos ingatlan forgalmi értéke csökken, amennyiben a másik épület elzárja a benapozás lehetőségét akár a telektől, akár annak épületétől (benapozás korlátozása vagy elvesztése). Ehhez kapcsolódik az a többször felhozott tényállás, hogy az építkezés folyamán meghiúsult vagy korlátozottá vált a szomszédos ingatlanban folytatott  kerti művelés, növénytermesztés, és ez szintén értékcsökkentő hatást vált ki. Többször per tárgya volt az a körülmény, hogy az építkező a szomszédos ingatlanhoz  túlságosan közel illetőleg a telekhatárra  helyezte el épületét (bár az engedély azt lehetővé tette), és emiatt az ingatlan későbbi beépíthetősége korlátozást szenvedett illetőleg lehetetlenné vált (nem adtak ki rá építési engedélyt) (a két épület közelsége). És végül azt is értékcsökkentőként értékelte többször a bíróság, hogy az építkező túlságosan sok (a környezeti beépítésekkel ellentétes tömegű) építményt helyezett el a telkén, és ez befolyásolta a szomszédos ingatlan értékesebb beépíthetőségét.
A további kérdés az, vajon ezek a károsodások okozati összefüggésben állnak-e a szomszédos építkezéssel, és ha igen, úgy betartották-e az építési engedélyben foglaltakat maradéktalanul vagy sem. (Most itt nem beszélünk azokról az építkezésekről, amelyekhez nem kell hatósági engedély.)  Mint köztudott, az építési engedély nem dönti el a “polgári jogi igényeket”, így a témánk gerincét adó szomszédjogi igényeket sem. Először tehát azt kell tisztázni, az engedélyben foglaltakat betartották-e. Amennyiben attól eltértek, és ez az eltérés okozta a szomszédos ingatlan károsodását (tulajdonképpen az értékcsökkenését), úgy egyszerű a képlet, mert megvan a jogellenesség (mint a kárkötelem elengedhetetlen eleme). Ha nincs eltérés, ez esetben – a bírói gyakorlat szerint – azt kell megvizsgálni, vajon az építkező választhatott volna-e olyan beépítést, amellyel szükségtelenül nem zavarja a szomszédos ingatlan tulajdonosainak jogait. Ugyanakkor ez a követelmény nem azt jelenti, hogy az építtető saját érdekeit a szomszédos ingatlanok érdekei elé helyezze, hanem azt, hogy a beépítés megtervezésével olyan építési módot válasszon, amely figyelemmel van az épített környezet helyben kialakult sajátosságaira és a szomszéd számára elkerülhetetlen hátrányokat nem okoz. A szükségtelen zavarás /amely a károkozás oki oldala/ nemcsak a műszaki előírásoknak, az engedélyeknek való megfelelés hiányból eredő zavarást jelent, hanem a szűkebb lakókörnyezetben kialakult, a meglévő szomszédos lakóépületekhez, illetőleg a lakókörnyezethez igazodó építési módtól eltérő műszaki-építési megoldás megvalósítását.
Álláspontom szerint az építkezéssel okozott kár megtérítési ügyekben azt is vizsgálni kell, vajon az állítólagos sérelmet szenvedett szomszéd megtett-e mindent az elhárítás vagy annak enyhítése körében. Amennyiben a szomszéd érdekeit sérti a kiadott építési engedély, azt megfellebbezheti, annak eredménytelensége esetén pert indíthat az építésügyi hatóság ellen jogsértésre hivatkozással. A már megkezdett építkezés esetén kérheti a hatóságtól az építkezés leállítását, az engedélynek megfelelő építésre kötelezést, végső esetben a lebontást.
Bár ugyan nem tiltja semmiféle rendelkezés azt, hogy a szomszéd tulajdonos a kártérítési pert az építkezés befejezése előtt megindítsa, célszerű megvárni a használatbavételi (régiesen “lakhatási”) engedély kiadását.

A per során elengedhetetlen igazságügyi műszaki és ingatlanforgalmi szakvélemény beszerzése, mivel a károsodás (értékcsökkenés) mértékét és annak okait kizárólag szakértő tudja megállapítani.

Forrás: piacesprofit.hu
11:13

Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz a május 23-ai, kedd délutáni felhőszakadást követően. A kár meghaladhatja az 1 milliárd forintot.
A károk becsült értéke meghaladja az április végi télies időjárás okozta ingatlankárok mértékét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az összeg akár az 1,2-1,3 milliárd forintot is elérheti.
A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be az ingatlanok tulajdonosai. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhézag-beázások is. Az első összesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, valamint a pincéket, garázsokat ért elöntések okozták.

A biztosítótársaságok szakemberei arról számoltak be, hogy mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék.


A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén. 

Az első összesítések szerint a felhőszakadás egyértelműen a Budapest észak-déli vonalat érintette, a kelet-nyugati kerületekben jóval kevesebb kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék.
A kárstatisztikák alapján a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő szinte monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék egyszerre, kis területre koncentrálódott.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010. és 2015. között ezekben a hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosítótársaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot.

Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.
A magyarországi ingatlanokat tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi pár ezer forint összegű díjért megköthető.

Érdemes lehet néhány évente megvizsgálni lakásbiztosítását, hogy szükséges-e a biztosítás kiegészítése, vagy van-e kedvezőbb feltételű a piacon.
11:34

A húszemeletes egyfajta ikonként magasodik Veszprém belvárosában – az elbontott kisvárosi cserháti épületek helyén –, jelezve mindenkinek: a szocialista városépítészeti elképzelések teljes sikerrel változtatták meg belvárosunk arculatát. Kazinczy Gyöngyvérrel, a Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely (VÉKA) elnökével arról beszélgettünk, hogy az egyesület tagsága miként vélekedik a húszemeletes felújításának kérdéséről.

– Egy ilyen (húszemeletes) típusú épület mennyi ideig használható?

– Mivel lakóépület, használhatóságának elvileg csak az építőanyagok elhasználódása szabhat határt (80–100 év), hiszen a funkció nem évül el, ma is szükség van lakásokra. Viszont a húszemeletesben kialakított lakások alaprajzi elrendezése nem a használhatóságot, hanem az egységes homlokzati megjelenést helyezte előtérbe, vagyis azt, hogy az épület minden oldalán szalagablak fusson végig. Ezért az  egyébként is kis lakások nehezen bútorozhatók, az elrendezés nem igazán variálható. Fontos megjegyezni, hogy az első lakók sok esetben komfort nélküli, felújításra szoruló lakásokból költöztek a húszemeletesbe, tehát mindenképpen előrelépés volt számukra, most viszont legfeljebb a fiatal párok vagy egyedülállók számára lehetnek alkalmasak a lakások. Tehát addig használható, amíg az igényeknek megfelel: használhatóság, épületszerkezetek és építőanyagok élettartama, épületgépészet. Hogy az ideológiai igényekről ne is beszéljünk, hiszen azok már régen megszűntek – mindnyájan tudjuk, hogy a húszemeletes a szocialista városépítés jelképeként épült.

– Milyen karbantartási munkálatok szükségesek ahhoz, hogy a panel toronyházak hosszú évtizedekig biztonságosak legyenek?

– A panelos építkezés sajátosságai közé tartozik, hogy a homlokzati panelek károsodnak, repednek. A repedéseket viszonylag könnyen és olcsón lehet javítani, azonban nem kerülhető el a későbbi hőszigetelés és vakolás, mivel nem szép látvány a repedések kitöltése. Emellett a fal és a födémelemek csomóponti kapcsolatai sokszor nem elég merevek. Ez a technológiából adódó hiba, de utólagos merevítéssel megoldható e probléma. Továbbá a homlokzati hézagok,  fugák hiányosak lehetnek, elválhatnak a faltól – ebben az esetben fontos a cseréjük, mivel a csapóeső károkat okozhat a szerkezet belsejében. A húszemeletes esetében gépészeti felújítás mindenképpen szükséges, és a nyílászárók cseréje is kívánatos lenne, így csökkentve az ablaksávval körülölelt lakásokban a huzatot. Az esztétikai igények is fontosak, de azok csak az előbbiek teljesülése után merülhetnek fel.

– A veszprémiek egy része kimondottan örülne, ha eltűnne a városképből a szocialista várostervezés egyik legfőbb dicsősége, a húszemeletes, mások viszont ragaszkodnak hozzá. Az egyesület fiatal építészei hogyan látják ezt a kérdést?


– Az épület technológiájából és elhelyezkedéséből adódóan a bontás rengeteg pénzbe kerülne, a költség akár az 1–2 milliárd forintot is elérheti. Talán furcsa gondolat, de nagyon jó lehetőségnek ítéljük a húszemeletes meglétét. Jelen állapotában bántó eleme a városképnek, mert külső-belső felújításra szorul. Ha eddig nem épült volna húszemeletes a városban, elleneznénk a megépülését, mert nem illeszkedik a város léptékébe, rátelepszik a városképre. Viszont megépült, mégpedig azért, hogy az elmúlt rendszer nagyságát hirdesse. Ez a mondanivaló, eszmei tartalom mára eltűnt, az épület viszont itt maradt, és a városban szinte mindenhonnan látható. Ez a városképi adottság egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy új tartalmak hangsúlyos hirdetőjévé váljon. Már csak az új tartalmat kell megtalálni. Lehet ez például a környezettudatosság: ha úgy sikerülne a húszemeletest felújítani, hogy az öko-szemléletnek megfelelően működtethető, környezetbarát anyagokkal készülő, és megújuló energiákat (nap, szél) használó épületté válna – és ráadásul külső megjelenésében is ezt a szemléletet tükrözné –, az példaértékű lenne, és a város jó hírnevét gazdagítaná.

– A VÉKA egyesület szerint mit lehetne kezdeni az épülettel? Van elképzelésük az átalakítására?

– Mivel több lakást irodaként, illetve egyéb módon használnak, ha a lakóknak megfelelő cserelakás biztosítható, szerintem nem kellene ragaszkodni ahhoz, hogy a jelenlegi lakók költözzenek vissza a felújítás után. Az épület elhelyezkedéséből adódóan és a lakások alaprajza okán a lakóház funkció mellett működhetne irodaházként vagy szállóként, olcsóbb hostelként, amelyet elsősorban a fiatalok igényei szerint  alakíthatnának ki. Egy ilyen típusú és elhelyezésű épületnél, mely ennyire meghatározza egy város látképét, nagyon fontos a külső megjelenés. Kérdés, hogy mekkora mértékben térjen el az új megjelenése a régi elképzelésektől. Egy biztos: nem elég csak a nyílászárók kicserélése és a homlokzat hőszigetelése, vakolása. Véleményünk szerint a homlokzat egyszerű tagoltságát csak részben kellene megtartani, a burkolatban pedig zöld, élő felületek is megjelenhetnének. Ha felújítás vagy funkcióváltás történik, nem szabad, hogy a pénz szűkösségére hivatkozva  félmegoldás szülessen – mert ha most hozzányúlunk, az megint több évtizedre meghatározza Veszprém városképét.

– Léteznek európai vagy magyarországi példák ilyen jellegű épületek felújítására, átalakítására?

– Magyarországi példa a pécsi 25 emeletes toronyház. Ez az épület a kivitelezés hibáiból adódóan életveszélyessé vált, ezért 1989 óta lakatlan. (Fontos hangsúlyozni, hogy „IMS” technológia Veszprémben és környékén csak elenyésző mennyiségben fordul elő.) Az évtizedek során több ötlet is felmerült a „magasház” hasznosítására. Vannak, akik bontanák, mások új funkcióval töltenék meg. A tervek között szerepelt irodaház, idősek otthona és kollégium. Több terv is született, és számos tulajdonosa volt eközben az épületnek, a megoldás azonban várat magára, mivel még nem sikerült találni a felújítás és a működtetés gazdaságos megoldását. Bontása is hatalmas költség lenne – az 1 milliárd forintot is elérheti. Európai követendő példaként említhetjük a drezdai magasházak felújítását, amelyekben kollégiumot, diákszállót alakítottak ki.

Szaksz Balázs
Fotó: Babják Tamás
Forrás: Vportre.hu
14:21

Piramis a Gellért-hegyen?

A Gellért-hegy tövében araszoltunk a kellemes vasárnapi dugóban, amikor túravezetőnk a történelmünk folyamán mindig is szakrális jelentőséggel bíró magaslatra tervezett építészeti remekművekről kezdett el beszélni. 1814-ben merült fel először, hogy nemzeti panteont építsenek a hegy tetejére, Széchenyi 1841-ben pedig egy nekropoliszt képzelt el a csúcson, ahol az elhunyt királyok és nemzeti hősök maradványai előtt lehetett volna leróni kegyeletünket. Az elképzelések azonban nem valósultak meg, 1852-ben pedig az osztrákok felépítették a ma is látható Citadella épületét. A kiegyezés után többféle terv is született Széchenyi ötlete nyomán, azonban 1885-ben végül hivatalosan is a Kerepesi temető lett nagyjaink Nemzeti Panteonja, a hegyre pedig csak néhány facsemete került.

1892-ben egy Csipkerózsika-palotát álmodtak a hegytetőre (az ötlet végül a Városligetben valósult meg, ebből lett a Vajdahunyad vára), 1896-ban pedig egy, az aláírásának olvashatatlansága miatt ma már ismeretlen szerző igencsak naiv és megvalósíthatatlan tervvel akart beállítani Wekerle Sándor miniszterelnökhöz. Egy ezer méter magas, tízemeletes piramist képzelt el a Gellért-hegy helyén, amely szintenként egy-egy évszázadot mutatott volna be a magyarság történetéből. A gigantikus gúla azonkívül, hogy hétszer olyan magas lett volna, mint a Kheopsz-piramis, ma is a világ legmagasabb épülete lenne, s az építése a korabeli éves GDP 20-60 százalékát emésztette volna fel.


Valamivel reálisabb elképzelés volt az az 1893-as javaslat, amelyben Hungária istennőjét helyezték a Gellért-hegy tetejére. A 130 méter magas, világítótoronyként is funkcionáló alkotás mögé egy "Akropoliszt" álmodott meg a javaslattevő. Azonban Jamrik Levente szerint méretes volta miatt a szobor valószínűleg beomlott volna a Dunába.

Forrás: Mult-kor.hu
14:01


A világ legmagasabb felhőkarcolóját tervezik felépíteni a 2020-as dubaivilágkiállításra a szintén dubai Burdzs Kalifa építői. Mohammed Alabbar, az Egyesült Arab Emírségek vezető ingatlanfejlesztő cégének, az Emaar Properties-nek az elnöke bejelentette, hogy összefognak Santiago Calatrava Valls svájci-spanyol építésszel egy új felhőkarcoló megépítésére. A Tower (Torony) nevű épület magasabb lesz a 828 méteres Burdzs Kalifánál, amely jelenleg a világ legmagasabb épülete. Építési költsége egymilliárd amerikai dollárra rúg majd.


A felhőkarcoló “egy fokkal lesz magasabb a Burdzs Kalifánál, és a 2020-as világkiállításra készül el” – közölte Alabbar, nem fedve fel, mit ért egy fok alatt. Azt azonban hozzátette, hogy a pontos magasságát majd csak az épület befejezésekor fogják nyilvánosságra hozni. A Burdzs Kalifával ellentétben a Torony nem hagyományos felhőkarcoló lesz, hanem egy kábelekkel kitámasztott torony 20-80 használható szinttel, kilátóteraszokkal, kertekkel és más turistalétesítményekkel. Santiago Calatrava elmondta, hogy páratlan kihívás az építészet történetében egy ilyen felhőkarcolót tervezni és büszke arra, hogy a Torony az arab világ és Dubai történelmét fogja tükrözni.
13:34
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)
Copyright © 2017 Ingatlan Mag